Mi az a tételes anyagkimutatás (BOQ)? Fogalomtár
A BOQ (Bill of Quantities) tételes anyag- és munkamennyiség-jegyzék az építési tervekből. Mit tartalmaz, mit nem, és miben tér el a költségvetéstől?
Utolsó frissítés:
A tételes anyagkimutatás — nemzetközi nevén BOQ, azaz Bill of Quantities — az építési tervekből levezetett, tételekre bontott anyag- és munkamennyiség-jegyzék. Megadja, hogy az adott épülethez milyen anyagból mennyi szükséges, saját mértékegységben (darab, m², m³, folyóméter, kilogramm), de árat nem tartalmaz. Az árazás ezután, külön lépésben történik.
Mit tartalmaz egy BOQ?
- Tételazonosítót és megnevezést — például „belső falazóelem, 12 cm"
- Mértékegységet — db, m², m³, fm, kg, l
- Mennyiséget, a szakmai ráhagyásokkal (vágási veszteség, átfedés) együtt
- Munkanemenkénti csoportosítást — falazás, hőszigetelés, burkolás, tetőfedés
Amit nem tartalmaz: egységárakat, végösszeget, munkadíjat. Ezek az árazott költségvetésbe kerülnek, amely a BOQ-ra épül.
BOQ, költségvetés, árajánlat — mi a különbség?
| Dokumentum | Mit ad meg | Ki készíti | | --- | --- | --- | | BOQ / anyagkimutatás | mennyiségek, ár nélkül | tervező vagy műszaki előkészítő | | Árazott költségvetés | mennyiség × egységár | kivitelező vagy költségvetés-kiíró | | Árajánlat | végösszeg, fizetési és teljesítési feltételekkel | kivitelező |
A sorrend nem felcserélhető: a mennyiség az alap. Ha az hibás, az árazás és az ajánlat is hibás lesz, akármilyen pontosak az egységárak.
Miért éri meg tételesen?
Mert így lesz összehasonlítható és ellenőrizhető. Két kivitelezői ajánlat végösszege önmagában semmit nem mond: az eltérés jellemzően nem az árakból, hanem abból ered, hogy különböző tételeket számoltak bele. Tételes bontásnál viszont soronként látszik, mi hiányzik az egyikből.
A kivitelező oldaláról ugyanez fedezetvédelem: a mennyiséggel alátámasztott ajánlatot nehezebb megalapozatlanul lealkudni, és kivitelezés közben kevesebb a vita arról, mi volt benne az árban.
Miben más a magyar gyakorlat?
A hazai szóhasználatban a BOQ helyett általában költségvetés-kiírás vagy tételes anyagkimutatás szerepel, és a mennyiségjegyzék gyakran összeolvad az árazott költségvetéssel — a mennyiség és az egységár ugyanabban a táblázatban áll. Ez kényelmes, de elmossa a két lépés közti határt, és megnehezíti, hogy több kivitelező ugyanarra a mennyiségre adjon árat.
Hogyan készül?
Hagyományosan kézzel: a tervlapról leolvasott méretekből felületet és hosszt számolnak, ezt váltják át anyagmennyiségre, majd ráteszik a ráhagyást és felfelé kerekítenek. Egy családi háznál ez több óra munka.
Ma már automatizálható: a tervrajz PDF-jéből gépi adatkinyeréssel megkaphatók a helyiségek, méretek és nyílászárók, amiből a mennyiségek is levezethetők. A gépi felismerést viszont ellenőrizni kell — a tervről leolvasott adatok helyességét szakembernek érdemes jóváhagynia, mielőtt a mennyiségek árazásra kerülnek.
Kapcsolódó fogalmak
- Nettó alapterület — a helyiségek falak közötti, hasznos alapterülete
- Ráhagyás — a vágási veszteséget és átfedést fedező többletmennyiség (jellemzően 5–15%)
- Munkanem — a szakmai csoportosítás egysége (falazás, vakolás, burkolás)
- Pótmunka — az eredeti kimutatásból kimaradt, utólag elszámolt tétel
A mennyiségszámítás részletes menetét, a tipikus hibákat és a szereplőnkénti hasznát az anyagmennyiség-kimutatás teljes útmutatójában írtuk le.